Azok az országok, amelyek államkötvényeit Oroszország vásárolta meg, nem minősülnének fizetésképtelennek a Moody's és az S&P Global hitelminősítő intézetek szerint, ha a nyugati kormányok úgy döntenének, hogy elkobozzák a 300 milliárd dollár értékű, külföldön befagyasztott orosz jegybanki tartalékokat – ezt az állásfoglalást adta ki szerdán a két hitelminősítő intézet.
2023-ban rögtön mozgalmasan indult az év a hitelminősítői felülvizsgálatok szempontjából, ráadásul egy leminősítés és egy kilátásrontás volt a mérleg, vagyis nem büszkélkedhettünk. A minősítők által közzétett előzetes naptárak szerint 2024 eleje jóval nyugodtabb lehet, legkorábban április végén az S&P vizsgálhatja majd a besorolásunkat. Jövőre mindhárom nagy hitelminősítő kétszer vizsgálja a magyar osztályzatot, vagyis a tavaszi-nyári dátumok mellett egy-egy év végi szerepel a tervekben.
Öt olyan kockázat van, mely érintheti a kelet-közép-európai országokat 2024-ben – összegezték a Standard & Poor’s (S&P) hitelminősítő szakemberei. Ezek egy része erősebb, másik része mérsékeltebb lehet Magyarország esetében, előbbi körbe sorolható például az uniós források felhasználása körüli bizonytalanság, a költségvetés törékeny helyzete vagy a magasan ragadó infláció veszélye.
Az eddigi BBB mínusz szinten hagyta a magyar adósbesorolást és annak stabil kilátását pénteken késő este a Standard & Poor’s. A hitelminősítőnél így továbbra is egy fokozattal vagyunk a befektetésre ajánlott kategória határa felett.
Egy hét különbséggel két nagy hitelminősítő is ítéletet mond Magyarországról, előbb a Standard & Poor’s, majd a Fitch Ratings szakemberei teszik közzé értékelésüket. Egy negatív irányú döntés előbbi cégnél lenne különösen fájdalmas, hiszen annak komoly piaci következményei is lehetnek, azonban az elmúlt hónapok kedvező változásai után erre talán kevés esély van. Persze maradtak még kockázatok a magyar gazdasággal kapcsolatban, melyek hatására akár a vészcsengő is megszólalhat a hitelminősítők fejében.
Az S&P Global Ratings nemzetközi hitelminősítő felfüggesztette Fehéroroszország szuverén besorolását, amit a szükséges információk hiányával indokolt, és azt is jelezte, amennyiben ésszerű időn belül Fehéroroszország nem juttatja el a szükséges adatokat, az S&P visszavonja a minősítéseket.
A várakozásoknak megfelelően megerősítette Magyarország BBB mínusz besorolását stabil kilátás mellett a Standard & Poor’s. Ezzel továbbra is egy fokozattal vagyunk a befektetésre nem ajánlott, úgynevezett bóvli kategória határa felett.
A S&P Global Ratings jelentése szerint az ingatlanszektor csak mérsékelt rendszerkockázatot jelent a legtöbb európai bank számára, mivel hitelállományuk csak korlátozottan van kitéve ennek. Svédország és Németország azonban kivételt képez.
Pénteken megkezdődik az idei hitelminősítői felülvizsgálatok második köre, a Fitch várhatóan késő este teszi közzé felülvizsgálatának eredményét. Két hét múlva pedig a Standard & Poor’s szakértőinek értékelése jelenhet meg. Januárban egy kilátásrontással és egy leminősítéssel zártuk ezt a kört, az azóta hozott kormányzati lépések és kockázatok mellett akár most is lehet esély további negatív lépésre. Ez pedig azért lenne különösen fájdalmas, mert még közelebb sodródnánk a bóvli kategóriához. A fő kérdés most az, hogy türelmesek lesznek-e egyelőre a hitelminősítők vagy már most lépnek.
Az S&P Global Ratings megerősítette a Takarék Jelzálogbank Nyrt. forint jelzáloglevél kibocsátási programjának és ennek keretében kibocsátott jelzáloglevelek jelenlegi „BBB” minősítését.
A januári leminősítés után további negatív lépések fenyegetik Magyarország adósbesorolását, amennyiben nem sikerül megállapodni az uniós források folyósításáról – olvasható ki a Standard & Poor’s Portfolionak küldött válaszaiból. A hitelminősítő szerint a Brüsszelből érkező pénzek jelentős és tartós elmaradása akár újabb leminősítést is indokolhat. Sőt, arra is tesznek utalást, hogy az Európai Bizottság által a jogállamisági eljárás miatt felfüggesztett 6,3 milliárd eurónyi forrás elvesztése is hozhatna további lépést, pedig a Brüsszelből elhozható pénzek közül ez tűnik a legkevésbé biztosnak.
Alig kezdődött el az idei hitelminősítési szezon, ketten máris osztályozták Magyarországot: a Fitch stabilról negatívra módosította a kilátásunkat, a Standard & Poor’s pedig leminősített. Ezzel viszont még nincs vége az évnek, további hat felülvizsgálat jön 2023-ban, amelyek során majd a magyar gazdaság szempontjából kritikus tényezőket egyre több információ birtokában értékelhetik. A legnagyobb veszély, hogy az S&P pénteki lépésével már csak egy lépésre vagyunk a befektetésre nem ajánlott kategóriától, vagyis egy újabb lépés már fájdalmas lenne piaci szempontból.
Az eddigi BBB-ről BBB mínuszra minősítette le Magyarországot a Standard & Poor’s pénteken – derül ki a cég honlapjáról. Ezzel még mindig a befektetésre ajánlott kategóriában vagyunk, de már csak egy fokozattal annak határa felett.
Pozitív figyelőlistára helyezte az S&P Global Ratings a Magyar Bankholdinghoz tartozó Takarék Jelzálogbank Nyrt. forint jelzáloglevél kibocsátási programját, és az ennek keretében kibocsátott jelzáloglevelek jelenleg is befektetésre ajánlott kategóriába tartozó „BBB” minősítését.
Várhatóan pénteken késő este megkezdődik a 2023-as hitelminősítői felülvizsgálatok sora, elsőként a Fitch szakemberei mondhatnak véleményt Magyarországról. A szokatlanul korai időpont egyben azt is jelenti, hogy idén nyolc alkalommal értékelik a gazdaság állapotát, elsősorban a Standard & Poor’s jövő heti véleményére lesz érdemes figyelni, mivel ott akár a leminősítés is „benne lehet a pakliban”.
Az utóbbi években az volt megszokott, hogy a három nagy hitelminősítő kétszer vizsgálta felül Magyarország adósbesorolását, vagyis összesen volt hat vizsgálat egy évben. 2023-ban viszont a Fitch és a Standard & Poor’s is háromszor vizsgálódik majd, így összesen nyolc alkalomra lehet számítani a cégek naptárai alapján. Ez pedig egybeesik azzal, hogy hosszú évek után megint „izgalmas” lehet a magyar hitelminősítés alakulása, hiszen már idén komoly kockázatokra figyelmeztettek a hitelminősítők.
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
Visszakapják az önkormányzatok a területeket.
Az ukrajnai háborúról, az EU-val ápolt viszonyról és a magyar gazdaságról is beszélt a kormányfő.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?
